Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Egertől 30 km, távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Eger felől közelíthető meg. A két vasúti megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába, vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A busszal érkezőknek a Szalajka-völgyi, azaz Eger felől a második, Ózd és Kazincbarcika felől a harmadik buszmegállóban érdemes leszállniuk, ha a völgybejárathoz szeretnének jutni. A falun belüli közlekedés a kis távolságok miatt gyalogosan sem nehézkes, de lehetőség nyílik kerékpárkölcsönzésre és lovaskocsizásra is. 

A Szalajka-völgy Magyarország egyik legszebb magashegységi völgye. A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára, látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat. Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak s itt láthatóak a halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Szabadtéri Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés,a Gloriett tisztás,és az Istállós-kői ősemberbarlang.

 A szilvásváradi Szalajka-völgyben található Fátyol-vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. A lépcsőszerű képződmény, melyet a karsztforrásból eredő patakok vizében megtalálható mésztufa hozott létre csodálatos látványt nyújt az odalátogatóknak. A szabályos forrásmészkő gátak kialakulása egy igen hosszú, máig is tartó folyamat. 

A Sziklaforrás tiszta vize jó szomjoltója a kirándulóknak, valamint a hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. A Szalajka-völgy egyik jelképe, a minden képeslapon szereplő forrás, mely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti. A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.

A Pisztrángos-tavak és pisztrángtelepek szinte végigkísérik a gyalogtúrák útvonalait. Ezekben a tavakban tenyésztik a szivárványos és sebes pisztrángokat. A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén. 

A lipicai ménes története a XVI. századig nyúlik vissza, mikor a Habsburg uralkodóház számára az elsőt Lipizzán megalapították.

Magyarországon 1952 óta Szilvásváradon és Csipkéskúton tenyésztik ezt a lófajtát. A fajta fejlődéséhez nagyban hozzájárult, a Bükk-fennsík hegyvidéki, köves talaja. A jelenlegi állomány 250 körül alakul, melyből Szilvásváradon 80 anyakanca és fedezőmén biztosítja a fajta továbbfejlődését.

A legszebb állatok Palavichini őrgróf istállójában megtekinthetők.

A Millennium ünnepére létesült tanösvény Szilvásvárad belterületéből elindulva a Kalapat-kilátóig vezet. A község parkolójában található információs tábla, elvezeti az érdeklődőket az útvonal kiindulópontjáig. Az útvonal a könnyebb járhatóság miatt kőtörmelékkel van felszórva. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely is kialakításra került, faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. Hossza kb. 2 km.

A falu közepén lévő dombról, a Kastély lábánál található a fehér kerektemplom, mely Európa legnagyobb, 26,6 m átmérőjű, 33,7 m magas, klasszicista református kerektemploma. A templomot 1830 körül, Pavolni Ferenc tervei szerint a katolikus Keglevich gróf építette.

Orbán-ház: A falu helytörténeti-néprajzi múzeuma. Az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán családtól csaknem 200 év elteltével 1978-ban az Egri Dobó István Vármúzeum vásárolta meg a jó állapotban lévő épületet, múzeum létesítése céljára. Az épület nagyon szép példája a térség népi építészetének. A renoválás után 1983-ban nyitotta meg kapuit, ahol a Bükk közel 300 millió éves földtani történetét és élővilágát ismertette meg a látogatókkal. Jelenleg őstörténeti, helytörténeti és néprajzi kiállítással várja látogatóit.

A vasút 1908-ban kezdte meg működését, mint keskeny nyomtávú gőzüzemű erdei vasút. 1910-ben lovag Wessely Károly őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak adta, aki a II. világháborúig üzemeltette. A 30-as években főleg faanyag szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaság üzemelteti, a gőzmozdonyok helyét átvették a dízel mozdonyok. A turizmus fellendülésével az árufuvarozás háttérbe szorult, a majdnem 30 km hosszú pálya közel 5 km-esre rövidült. A szerelvények évente közel 200 ezer turistát szállítanak, hisz a vonat megállóitól könnyen elérhető a Fályol-vízesés, az Erdészeti Múzeum, valamint a Lipicai Ménes. A régmúltat idézve 1999-ben került újra forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony, melyhez korabeli vasúti szalonkocsi is társul.

Aktuális menetrend:

https://www.szilvasvarad.hu/hu/szilvasvaradi-allami-erdei-vasut